5 hetet hagytam ki. Nem edzettem teljes 5 hétig, se nem tartottam a diétát szigorúan.
Most pénteken edzettem először. Ugyanúgy bírtam, mintha nem történt volna egy nap kihagyás sem.
De az eredménye...... döbbenetes, bénító izomláz. Az ágyból daruval kellett (volna) kiemelni. Így azonban szombat hajnalban arra ébredtem, hogy kínzó fájdalom hatja át az egész testemet. A vállaim, mellizmaim, hátizmaim, törzsem minden izma, még a bordaközi izmaim is sajogtak. Hasizmaim alig akartak engedelmeskedni miközben kikászálódtam az ágyból.
És mindezek után leülni? a legfájdalmasabb dolgok egyike volt.
Ez után többször is átgondoltam hányszor akartam leülni bárhová :D úgy közlekedtem egész nap, mint akinek járókeretre van szüksége. Elfordulni a tengelyem körül bármilyen irányba ... köszi inkább nem :)
Egyetlen jó ebben az egészben az volt, hogy újra éreztem az izmaimat testszerte és mivel valóban jó edzésprogramot csináltam végig biztosított a fájdalom arról, hogy tisztességesen dolgoztam
(az izomláz egyébként nem biztos fokmérője az edzés hatékonyságának és a fejlődés mértékének)
Mára már járóképesebb vagyok, de még mindig olyan érzés, mintha egy labdát vinnék a lábaim között, mintha Ó lábaim lennének. Belső combizmaim még mindig nehezen mozdulnak.
Pedig esküszöm tisztességesen nyújtottam edzés után, a szokott edzésprogramot töviről hegyire végigcsináltam.
Most látom, hogy azért van némi időre szükség, mire a korábbi edzettségi szintemet elérem.
Decemberben már erősen érezhető volt, hogy ez az edzésprogram nem fejleszt rajtam semmit, erősíteni vágytam, a terhelést növelni.
Kíváncsi vagyok hány napra, netán hétre van szükségem, hogy elérjem a decemberi állapotomat.
Közeli célom, hogy edzőteremben folytassam az edzésprogramomat. Remélem legkésőbb március közepén elkezdhetem! :)
